Ez a Dinant egyébként valószínű a bluesról vagy a jazzről híres, mert mindenütt szakszofonokat láttam. El kéne ide jönnöd Szakáll! Már csak azért is, mert itt van Leffe is! 😀
 English
dansk
Deutsch
suomi
|
français
magyar
Nederlands
norsk
|
svenska
powered by
|
Dinantba nemzetközi jazzfesztiválokat,szoktak rendezni azért van a sok szakszofon!
Jó volt hallani a hangod a telefonban, még ha nem is a legjobb híreket mondtad! Hajráhajrá!
szia,
míg valahová, egy neked való helyre akarsz elérni, melyről nem tudod ugyan, milyen lehetne, míg nem engeded, hogy az előtted nyíló járások önkénye vezessen, nem vagy egészen OTT.
míg őrzöd a magad mögött hagyott csapások leágazásait, kanyarjait, akadályait és kereszteződéseit, hogy visszajuthass oda, ahonnan kiváltál, utad jelzéseinek nézed a növényeket, formát, történetet, tulajdonságokat nézel beléjük, hogy viszonzásként visszavezessenek, addig nem vagy még egészen OTT.
amíg dönteni akarsz, amíg gondolkodol, addig nem.
amíg gps, youtube, a blog és a fényképeződ amibe kapaszkodsz, addig nem vagy teljesen OTT.
hogy OTT legyél, teljesen magad kell hogy legyél. napokig, hetekig.
jó lesz, hajrá!
Kedves f !
Elképzelhető, hogy rosszul értelmezem az általad vázoltakat, mégis megosztanám veled és itt, a fórumon másokkal is az én véleményemet ezzel kapcsolatban.
1) Talán az ember életében a legfontosabb meghatározó tényező a múltnak nevezett fogalom. Legyen az jó, rossz, élményekkel teli vagy ingerszegény, fájó, boldog. Ha ez nincs, akkor az ember nem tud miből élni. Nincs mibe kapaszkodni. Mint a három kismalac meg a farkas története. A \"puszta jövő\" ténye, az alap nélküli ház érzése végzetes.
2) Szerintem nagyon is fontos a környezetben felfedezett szépség. Megcsodálni mindazt, amit csak lehet. Egyfelől azért, mert valami olyan tetszik meg abban a valamiben, ami bennem talán sosem lesz meg, de mégis emlékezni fogok arra – pont emiatt. Másfelől jó arra rácsodálkozni, hogy nem csak én vagyok ezen a földön, hanem vannak mások is, amik más adottságaik / tulajdonságaik miatt teszik jóvá és széppé ezt a földet.
3) Szerintem Árpesz (habár még nem ismerem személyesen) nem kapaszkodik sem fényképezőbe, sem blogba, sem másba. A túra terve hamarabb létezett, semmint az, hogy \"majd milyen jó lesz OTT fényképezni.\"
4) Az, hogy valahova eljutok, nélkülem nem teljes. El kell vinnem az ITTet is ODA, hogy teljesen OTT legyek. Sőt, minazzal kell ODA mennem, amit addig elvittem. Pont emiatt lesz izgalmas, és emiatt nem repülővel megyünk.
5) Azt sem gondolom, hogy csak önmagunknak kell lenni, legalábbis így nem. Ha túráim során magam lennék, sosem meséltem volna senkinek azokról. Talán Árpesz sem írna ide mindennap. Csak magunk…kell, persze, de semmi értelme úgy gondolkodni, hogy ÉN megcsináltam. Ha így tenném, akkor magamnak örülnék, egyedül, ami a világon az egyik legrettenetesebb érzés. Különben meg túl kicsi lennék magamban azt a sok élményt cipelni. Felejteni pedig elég nehéz.
Én ennek szellemében megyek mindenhova, és nem vagyok benne kezdő, bátran mondhatom. De, kedves f, javíts ki, ha rosszul mondom.
A többiektől bocs, lehet, hogy ez a lap nem ennek a helye.
Vallomás Árpádnak:
Lusta dög vagyok, semmi nyomom nincs itt az indulás óta – még a fotókkal is lógok. De hidd el Árpád: nem múlik el nap, hogy ne kacsintanék el a 100napbringára, akár többször is – ezzel kelek ezzel fekszem. Szégyellem magam hogy még egy bíztató szót sem írtam ide… Nem vagyok a szavak embere, nem is akarom cifrázni. De egy biztos, minden héten becsapok egy fél Unicumot: “Ezt Árpád egészségére!”
Kitartás, a java még csak most jön!
Árpádnak mély Tisztelettel: szakall
Would you like to isztok egy Unicumot?
Én munkába menet-jövet amikor tekerek, ma is ahogy tekertem haza a vasútállomásról, mindig ezen a túrán jár az eszem…. Rakjad neki! 😀
Reggel remélem lesz fél 10-től a radiocafén ismét “Árpád On-air” 🙂
a laptop, a navigátor és a napelem olyan eszközök, amik éppen a nézelődés ellen hatnak.
hiszen az utazó nem a tájat nézi, nem az utazással van elfoglalva. hanem felveszi azt, rögzíti, betáplálja a számítógépbe, felcsatlakozik az internetre, kommenteket olvas, napelemet tölt dinamóval, vigyáz rá, hogy ne ázzon el. és ilyenek.
fontos egy ilyen útnál, hogy pont ezekből a modern hülyeségekből kiszakadjon az ember egy időre. (a súlyukról nem is beszélve).
ezt akartam csak elmondani, de elég is az okoskodásból.
hajrá. jó lesz!
Sziasztok,
Egyetértek mind a kettőtökkel, de én így is bőven kiszakadva érzem magamat a hétköznapokból. Nem tudom, milyen lehet hetekig egyedül lenni, de nem is akarom kipróbálni. Biztosan jó önismereti túra lenne, de ha lehet, ez irányban inkább más utakat járnék. Régen még nagyobb fotomán voltam, mint most, tudom, miről beszélsz, amikor azt írtad, hogy nem vagyok jelen, amikor a kamerára figyelek. De ha nem fotóznék, az jobban zavarna, hogy csak úgy elsuhanok minden mellett, persze magamba is jó eltenni mindent, de a képek is kellenek, segítenek később előhívni a szép emlékeket. Ne tudjátok meg pl. hányszor röhögtük magunkat könnyesre a fekete erdei videót nézve… És még hányszor fogjuk! 🙂 A fotózás, videózás ezen felül szerintem még azért kell, hogy meg tudjam osztani másokkal az élményeket, amik érnek minket. 1-2 emberre túl sok ez ennyi idő alatt 🙂 És szerintem tök jó, ha rögtön mások is láthatják, mi történik velünk, merre járunk, kikkel találkozunk… Tudnak rá reagálni, hozzászólni, interaktív az egész. Kicsi ők is részesei lehetnek az élménynek, és ez szerintem tök jó. Ettől én nem érzem kevesebbnek az egészet, sőt.. Persze az igaz, hogy azáltal, hogy pl. most is itt irogatok, éppen Antwerpen-től fosztom meg magamat pár percre, de ezt se bánom, mert még Brüsszelt sem emésztettem meg teljesen. 🙂
Szóval szerintem így nagyon kerek ez az egész, és nagyon örülök, hogy sikerült így összehozni, annak pedig végképp, hogy ennyi embert érdekel, sőt valakiket még motivál is az utunk. Lehetne máshogy is, ahogy F írtad, értem miről beszélsz. Másoknak úgy jó utazni, nekem így, és nincs ezzel semmi baj! 🙂 Állítólag attól is szép a világ, hogy minden ember különböző… 🙂
Szakááálll!!!! :))) Wake up the Dude, bizony!!! Ha hazaértem, augusztusban, vagy szeptemberben, irány a hegyek!!! Ha csak egy hétvégére is, de menjünk mindenképpen! Idén én viszem A Bandát! Nagy lesz!!! 🙂
Köszönöm a heti Unicum adagot, akkor már értem, miért szoktam magam megrészegülve érezni a boldogságtól néha, amikor süt a nap, nem a pofámba fúj a szél és minden szép… (mint pl. most! 🙂 )
Néha én is iszom egy-egy sört az egészségetekre, de csak szolidan, mert you know, it’s impact my performance… 🙂
Na Au Rovaire, és köszi, hogy bejelentkeztél, öröm volt olvasni! (és bocs, hogy anno a rajtnál Budapesten nem az alagúton mentünk át, és hiába vártatok ránk Lacekkel)
Árpesz,
Azért láthattál sok szakszofont Dinant-ban, mert ott született Adolph Sax, a hangszer feltalálója. Egyébként komolyzenei hangszernek szánta még az 1800-as években. Ez azon kevés dolgok egyike, amik vagy akik Belgiumból származnak vagy onnan lettek híresek, többek között a hasábburgonya, Georges Simenon Maigret felügyelője, a képregény… Jó sörözést Leffében, és jobb időt!
Laci