Reggel a szokásos módon eltoltuk az ébredést 8-ra. Főztünk egy nagy adag krémlevest, ezt ettük meleg ételként a szendvicsek mellé reggelire. A gáz bár már nagyon fogytán volt, de még bírta, a főzés után is lötyögött még valami kevés az alján. 10 óra lett mire összerámoltunk és felmálháztuk a gépeket.
Folytattuk a hullámvasutazást Norvégiában. A még Göteborgban tervezett útvonalról már tegnap letértünk. Nem sikerült rendesen elmenteni a gépészben a tracket, így mostanra elfogyott a képernyőn a zöld vonal, amit követni lehetett volna. Ami nem is volt baj, mert közben újabb útvonalakat ötöltünk ki, melyek rövidebbnek tűntek. A kérdés az, mennyire lett volna szintes az eredeti útvonal? Vicces, hogy úgy kerékpározunk fel Nordkappra, hogy néha az adott kereszteződésben döntjük el, hogy na, most akkor jobbra, vagy balra? 🙂
Continue reading
Category Archives: Koppenhága – Trondheim
Érkezés Norvégiába
A búcsú most is kemény volt Göteborgban. No nem integetni, aztán befordulni a sarkon és többet nem hátranézni. Hanem belegondolni, hogy többet nem élvezzük Szabolcs csodás vendégszeretetét, és most az előbb még megölelhettem a barátnőmet (sőt fel is kaptam kicsit a leányt), de augusztus elsején lesz a következő ölelés, addig pedig még több ezer kilométer és el sem tudom még képzelni, mennyi megpróbáltatás vár rám.
Próbáltam nem gondolni erre, csak rakni neki kifelé Göteborgból és előre figyelni. Minden megvan, minden oké, elindultunk újra, Balázs is oké, megyünk, haladunk, újra úton. Először a szigetek előtt álltunk meg egy stégen szendvicseket enni. Zita készített nekünk 5-5-öt. Plusz ugye volt még nálunk 4 rúd szalámi, Cocikából egy nagy darab jóféle füstölt szalonna, rizs, két tömb Pannónia sajt. Ezeket mind Zita hozta otthonról, köszönet értük ezúton is. Szóval a stégen faltuk Balázzsal a szendókat. Sonni-nál annyira tetszett Balázsnak is, hogy egyre csak hajtogatta, vissza kéne menni Göteborgba… 🙂 Mit szólhatnék erre én, mikor tudtam, hogy Zita holnap estig még ott van. 
Azt, hogy arra van előre, északra, át a hidakon, fel a szigetekre!
Mire átértünk a nagy hídon, pont kisütött a nap, gyönyörű kilátás nyílt a közeli fjordokra. Soha nem láttam eddig még ilyen tájat, csak fényképeken. Az egész elképesztő: ott azon a szigeten, azokban a házakban emberek élnek… Vajon tudják, milyen jó dolguk van, hogy ilyen közel vannak a természethez? Bizonyosan, különben egy városban élnének, nem egy apró szigeten.
Svéd és norvég tájakon
Nektek is gyorsabb, nekem sem kell annyit irogatni. Tessék hát nézni, milyen csúnya tájakon kerekeztünk Oslo-ba menet. Aztán pedig, ha vége a munkának, jön a hétvége, irány kifelé a szabadba, nem a monitor előtt ülni, és 100napbringát nézni!
“A szigetek” alatt egyébként a Tjörn és az Orust szigeteket értem, a videó pedig az előbbire való átkelésnél készült, Stenungsund mellet.
Itt pedig a csodás sárga terelővonal Norvégiában. Tisztára mint a Need for Speed-ben, csak azt a csúnya pofaszelet ne kapnánk hozzá:
A Göteborgi Konspiráció
Reggel negyed 9-kor keltünk, megreggeliztünk szalámis-sajtos szendvicseket, majd 9:30-kor leadtam
az interjút a RadioCafé-ba, aztán lebontottuk a sátrat. 10 óra is elmúlt, mire elindultunk. Rögtön megálltunk egy Hemköp nevű boltnál, Balázs szerint itt talán kapni gázpalackot, amiből már fogytán voltunk. Már a gázból, nem a palackból, úgy értem. Sajnos nem lett igaza Balázsnak, gázt nem kaptam, csak kakaót és olcsó üdítőket vettem.
A part mentén haladtunk, néha-néha látszott a tenger egy két öbölnél. A vidék erdős, dombos volt. Már reggel ébredésnél borús volt a táj, és aztán rá is kezdett az eső. Mire felvettük az esőkabátokat, elállt. Aztán újra kezdte, eláztatott minket. Egyszer, kétszer, háromszor… De közben azért legalább haladtunk. Megálltunk egy ház mellett ebédelni, mikor épp nem esett; a szokásos szalámis szendvicset ettük, most már sajt nélkül. Maradék Spendrups és egy kis
csoki, ez volt a menü. Miután elindultunk, persze ismét eláztunk néhányszor… Közben Sonni, vagyis Szabolcs, a göteborgi vendéglátónk már több sms-t is írt, nagyon várhat minket, ez jó érzés, húzó erő, ami ilyenkor kell ebben a szutyok esőben! Az esőt még dombok is tetézték, de valahogy megállíthatatlanok voltunk, jól haladtunk.
Padkaharapás szembeszéllel
A Koppenhágából való elindulásunk reggelén szokás szerint nem sikerült felkelni a tervezett 7 óra előtt. Ez az ébredés mindig nehéz történet. Fél 8 körül kászálódtunk le az emeletünkről. Reggeli, pakolás, majd indulás.
Délben már Helsingör-ben voltunk, a tengerpart mellett gyorsan eltelt ez a 40km a napsütésben. Megtudakoltuk a kompot, majd beneveztünk az egyik társaságnál a hajóútra. 24 korona volt fejenként, a bringákért külön nem kellett fizetni. A hajó legfelső nyitott szintjéről jól ráláttunk Hamlet várára, miközben távolodtunk a dán partokról. 
Ez most egy kisebb hajó volt, imbolygott rendesen, úgy kellett kapaszkodni a lépcsőzésnél. Ha már fizettünk az utazásért, kihasználtam a kétbetűs helység adta lehetőségeket is, illetve vizet is kértem a bárpultnál az egyik palackomba.
Helsingborgban, a svéd oldalán már igencsak korgott a gyomrunk, ezért a város szélén egy park oldalában leültünk szendvicseket enni. Hamar jóllaktunk, és folytattuk tovább a főút mellett a bringaúton. Ahogy felértünk az autópálya mellé, találtunk egy Lidl-t. Beszaladtunk üdítőt és édességet venni. A Lidl itt is olcsó, bár a német és az otthoni árakhoz képest azért drágább. Continue reading
